Itt a mediterr�n kl�ma �s tov�bbi h�s�g j�n

Lesz forr�s�g �s sz�razs�g – gondban a mez�gazdas�g – K�p: Pixabay

Az orsz�gos �tlagban hozz�vet�leg 1,5 Celsius-fokkal melegebb volt a megszokottn�l, ezzel 1901 �ta az idei a tizedik legmelegebb az idei ny�r, amely kiemelked�en napf�nyes is volt – k�z�lte az Orsz�gos Meteorol�giai Szolg�lat (OMSZ). A ny�ri orsz�gos �tlagh�m�rs�klet 21,2 fok volt, �s k�l�n-k�l�n mindh�rom h�nap is melegebb volt, mint a norm�l�rt�kek, amelyeket az OMSZ az 1971-2000 k�z�tti id�szak �tlag�b�l sz�m�tja ki. Ez az id�szak el�g hossz� ahhoz, hogy haszn�lhat� legyen Magyarorsz�g �ghajlat�nak �ltal�nos jellemz�s�re. A ny�ri id�j�r�s mindink�bb mediterr�n jelleg�, egyre jobban hasonl�t Firenze, vagy Torino id�j�r�s�ra.

A norm�l j�niusi orsz�gos �tlagh�m�rs�klet 18,7, a j�liusi 20,38, az augusztusi 20,03 fok. Ehhez k�pest j�niusban 19,4, j�liusban 22,18, m�g az augusztusban 22,03 fokos orsz�gos �tlagh�m�rs�kletet m�rtek. Az augusztusi �tlag�rt�k 2 fokkal volt magasabb a norm�ln�l, ezzel az idei augusztus a hetedik legmelegebbnek sz�m�t 1901 �ta. A meteorol�giai szolg�lat ny�ri napnak azt nevezi, amikor a maximum h�m�rs�klet el�ri, illetve meghaladja a 25 fokot. Ilyenb�l egy ny�ron �ltal�ban 56 van, most viszont a h�rom h�nap alatt 68 igazi ny�ri napot jegyeztek fel. H�s�gnapnak azt nevezik, amikor a legmagasabb h�m�rs�klet legal�bb 30 fok. Ilyen napb�l a szok�sos 18 helyett 32 volt az idei ny�ron. Mindezeken fel�l a kor�bbi �vekhez k�pest a legszembet�n�bb k�l�nbs�g a forr� napok sz�m�ban ad�dott. Az id�n nyolc olyan nap volt, amikor a h�m�rs�kleti maximum el�rte vagy meghaladta a 35 fokot, m�g a harminc�ves �tlag mind�ssze egyetlen nap. A nyolc forr� napb�l �t augusztusban volt. J�niusban, j�liusban �s augusztusban is t�bb olyan nap volt, amikor a napi legmagasabb minimum- �s maximum h�m�rs�kleti rekord is megd�lt. Az �v elej�n viszont m�g az �tlagosn�l sokkal h�v�sebb �s csapad�kosabb id�j�r�s miatt agg�dhattunk, amely miatt minden id�k legnagyobb �rvize vonult le a Dun�n.

M�sodik helyen az �r�k-rangsorban

Orsz�gos viszonylatban a 2013-as ny�r legnagyobb h�m�rs�kleti �rt�kei mindh�rom h�napban sorra a m�sodik helyen v�geztek az “�r�k-rangsorban”. P�ld�ul az augusztus 8-�n, Gy�rh�z tartoz� Lik�cson jegyzett 40,6 fokos napi maximum h�m�rs�klet az id�sorok kezdete �ta a 2. augusztusi �s egyben a 2013 nyar�n m�rt legmagasabb maximum h�m�rs�klet.

Mint �rt�k, a ny�r legmagasabb napi �tlagh�m�rs�kleteit j�lius v�g�n, augusztus elej�n m�rt�k. A meteorol�giai szolg�lat ennek kapcs�n felid�zte, hogy az orsz�gos tiszti f�orvos j�lius 24-�n m�sodfok�, 25. �s 29. k�z�tt harmadfok� int�zked�se l�pett �letbe a h�s�g miatt. Augusztus 2. �s 5. k�z�tt is a m�sodik fokozat, vagyis h�s�griaszt�s, majd 6. �s 9. k�z�tt ism�t a harmadik fokozat, vagyis h�s�griad� volt �rv�nyben. A legmagasabb fok�, piros figyelmeztet�s 11 napon volt �rv�nyben, k�t napon, augusztus 7-�n �s 8-�n az eg�sz orsz�gban.

A meteorol�giai szolg�lat hangs�lyozta, hogy h�s�gperi�dusok r�gebben is voltak, ugyanakkor “az ut�bbi k�t �vtizedben rendszeress� v�lt az el�fordul�suk”. Az OMSZ klimatol�giai adatb�zis�ban v�gzett elemz�sek szerint a ny�ri k�z�ph�m�rs�klet emelkedett legink�bb a m�lt sz�zad eleje �ta, amely a h�s�ghull�mok s�r�bb el�fordul�s�ban is megmutatkozik.

Hosszabb, gyakoribb h�hull�mok

Az Orsz�gos Meteorol�giai Szolg�lat k�t region�lis kl�mamodellj�nek eredm�nyei alapj�n a “h�hull�mos” napok �ves sz�ma a referencia-id�szaknak sz�m�t� 1961-1990 �tlag�rt�keihez k�pest a sz�zad k�zep�re (2021-2050) v�rhat�an orsz�gos �tlagban 8-24 nappal n�vekedni fog. Ez a n�veked�s azonban nem jelenti azt, hogy az elk�vetkez� �vekben nem lesznek az �tlagn�l h�v�sebb nyarak – a term�szetes v�ltoz�konys�g – tov�bbra is az �ghajlatunk jellemz�je marad.

A h�s�ghull�mok hossza is emelkedett az elm�lt �vekben. Az ilyen napok sz�m�t tekintve az els� helyen az 1994-es, a m�sodik helyen a tavalyi �v �ll. Az id�n �s 2007-ben egyar�nt 8 napos h�s�ghull�m a harmadik leghosszabbnak sz�m�t a hossz� h�s�ghull�mok k�z�tt. 2007-t�l kezd�d�en az �sszes ny�ri id�szak az els� 15 legmelegebb ny�r k�z�tt kapott helyet. Orsz�gos �tlagban 1901-t�l kezd�d�en Magyarorsz�gon a 2003-as ny�r volt a legmelegebb, melyet a 2012-es, majd a 2007-es ny�r k�vet – �rta a meteorol�giai szolg�lat.

A m�lt sz�zad elej�t�l tekintve �vente �tlagosan 5 nappal t�bb “h�hull�mos napot” tapasztaltak Magyarorsz�gon. A vizsg�latok sor�n megfigyelt�k: a legmagasabb, harmadfok� h�s�griad� krit�rium�t a 19. sz�zad elej�n csak ritk�n haladt�k meg a h�m�rs�kleti �rt�kek, az elm�lt k�t �vtizedben viszont rendszeress� v�ltak. R�ad�sul nemcsak a h�m�rs�kletek emelkedtek, hanem a h�s�ghull�mok hossza is.

Nagyj�b�l feleannyi es� esett a ny�ron, mint �ltal�ban

Az id�n ny�ron a csapad�kmennyis�g valamivel t�bb, mint fele volt az �tlagosnak. T�bb telep�l�sen eg�sz j�liusban egy�ltal�n nem esett az es�, V�lhet�en a nyarak 1901 �ta vezetett rangsor�ban az idei ny�r a csapad�kmennyis�g tekintet�ben is a legsz�razabb ny�ri id�szakok k�z�tt foglal majd helyet. A meteorol�giai szolg�lat adatai szerint orsz�gos �tlagban az id�n egyik ny�ri h�napban sem �rte el a lehullott csapad�kmennyis�g a norm�l�rt�ket.

A legt�bb es�, 57,63 millim�ter j�niusban hullott. Ebben a h�napban a j�nius norm�l�rt�k kicsivel t�bb, mint 80 sz�zal�ka hullott. A j�lius orsz�gszerte rendk�v�li csapad�khi�nnyal z�rult. Sz�mos telep�l�sen az eg�sz h�napban egy�ltal�n nem, vagy csak nagyon kev�s es� esett. Ezzel 1901 �ta az idei volt a harmadik legsz�razabb j�lius. Orsz�gosan �sszesen 17,26 millim�ter csapad�k hullott.