Mit sem sejt�nk a vesz�lyekr�l

Egyre nagyobb vesz�lyben vagyunk a neten, mert mind t�bb v�delem n�lk�li mobil eszk�zzel csatlakozunk az internetre. Ma m�r a wifih�l�zatokon is a t�mad�sok c�lpontjai vagyunk, s egyenesen trag�dia, hogy a r�nk leselked� vesz�lyekr�l mit sem tudunk.

Eur�pa legnagyobb techshow-j�n, a berlini IFA ki�ll�t�son elhangzott felm�r�s egyik igen meglep� adata, miszerint tavaly a fejlett t�rs�gekben �tlagosan 3,5 internetre csatlakoz� okostelefon, tablet, laptop stb. jutott egy felhaszn�l�ra, ez a sz�m az okost�v�k �s a j�t�kkonzolok elterjed�s�vel id�nre 4,5-re emelkedett. Egyre t�bben vannak, akik teljes �rt�k� virtu�lis �letet �lnek, �m alig vannak tiszt�ban azzal, hogy az interneten t�lt�tt minden percben hackerek lesik a p�nz�ket �s a g�p�k titkos adatait – mondja Szergej Novikov, a Kaspersky Lap egyik vezet� kutat�ja, aki a c�g alap�t�ival egy�tt Moszkv�ban figyeli a net alvil�g�t: orsz�gukban tev�kenykedik a virtu�lis vil�g legt�bb rosszfi�ja.

Ma m�g digit�lisan utalunk, holnap az NFC, r�vid hat�t�vols�g� r�di�s kommunik�ci�s szabv�ny r�v�n egyetlen �rint�s n�lk�l fogunk fizetni. Ma m�g csak okost�v�ket n�z�nk, holnap m�r a telefonnal vez�relj�k a funkci�it, s egy kattint�ssal v�s�rolunk meg filmet, olvasnival�t vagy b�rmilyen inform�ci�t. Az aut�nk ma m�g offline sz�m�t�g�pek sokas�g�val van tele, nincs m�r messze azonban, amikor teljes �sszek�ttet�sben lesz az internettel, s a gy�r vez�relni tudja, �m rosszabb esetben a hackerek vehetik �t felette az ir�ny�t�st.

A Kaspersky egyik kutat�s�ban nemr�g 19 orsz�gban kilencezer embert k�rdezett meg szok�sair�l, s megd�bbent� adatok der�ltek ki: m�g mindig minden tizedik ember �rja fel pap�rra a jelszav�t, 35 sz�zal�ka �soha vagy alig v�ltoztatja meg a jelszav�t, s a legt�bb helyen ugyanazt a kulcsot haszn�lja, s ezek ut�n tal�n csoda-e, ha kider�l: 35 sz�zal�kuk esett �ldozatul valamilyen t�mad�snak. – Ut�bbi ar�nya ak�r l�nyegesen magasabb is lehet, ugyanis sok t�mad�sr�l a felhaszn�l� nem is �rtes�l mindaddig, am�g k�zzelfoghat� k�ra nem keletkezik – teszi hozz� Vartan Minaszjan, a Kaspersky egyik vezet� m�rn�ke.

A hackerek c�lkeresztj�be ker�lt� mobil eszk�z�k legt�bbje nem kap semmilyen szoftveres v�delmet, pedig a mobiltelefon van csak igaz�n tele �rz�keny szem�lyes �s �zleti inform�ci�kkal. 2004–2010 k�z�tt m�g mind��ssze 1160 mobilra k�sz�lt rosszindulat� szoftvert azonos�tottak, m�ra 51 477-et. Ezek �rkezhetnek SMS-ben, ingyenes appokkal �s a mobilb�ng�sz�s sor�n is. 98-99 sz�zal�kuk Androidra �r�dott. Ami persze nem azt jelenti, hogy az Apple g�pek haszn�l�i ne lenn�nek vesz�lyben: a Flashbac n�vre hallgat� Mac-tr�jai t�bb mint h�tsz�zezer Mac �OS-t futtat� g�pet fert�z�tt meg a vil�gon, s Vartan figyelmeztet: azzal, hogy ezek a g�pek egyre divatosabb� v�lnak, r�ad�sul a tehet�s felhaszn�l�k k�r�ben, mindink�bb a hackerek c�lt�bl�i.

– A v�rusv�delem �nmag�ban semmit sem �r. M�g az sem, ha a �PC-n teljes k�r� v�delmet haszn�lunk, ha k�zben az okostelefon �s a tablet v�dtelen. Ezek a k�sz�l�kek folyamatos kapcsolatban vannak egym�ssal, ez�rt �sszehangolt v�delm�kre van sz�ks�ge annak, aki t�bb eszk�zt haszn�l, s a felh�ben is dolgozik – magyar�zza a szakember. Erre a kih�v�sra v�laszul alkotta meg a Kaspersky a Multi Device� megold�s�t.

A hat�kony v�dekez�shez ugyanakkor a felhaszn�l� is kell, mert a legt�bb t�mad�s rekl�mokkal, vonz� bannerekkel �rkezik, amelyre a felhaszn�l� r�kattint. Sok t�mad�s apell�l a hisz�kenys�gre, hogy feldobja egy �rdekes vide� megtekint�s�nek a lehet�s�g�t, majd a kattint�s ut�n egy k�perny� k�zli, hogy az csak egy speci�lis lej�tsz� megtekint�s�vel lehets�ges. – A t�j�kozatlanok bed�lnek a tr�kknek, kattintanak, s maguk t�ltik le a k�mprogramot a g�p�kre, amely ezt k�vet�en minden jelsz�be�r�st regisztr�l, s tov�bbk�ld a b�n�z�knek – magyar�zza a Kaspersky szak�rt�je. Az adathal�sz honlapokat m�g mindig rengetegen nem ismerik fel – �erre sok a p�lda Magyarorsz�gon is –, de az Apple-felhaszn�l�k jelszav�t is rendszeresen megpr�b�lj�k hamis honlapokkal kicsalni. Ami�ta a netes tartalom�rt fizet�nk, az�ta a p�nz�nk nincs biztons�gban.

– Am�g csak olvasgatjuk a h�reket a k�v�z�k wifih�l�zat�n, nincs baj. De ha elkezd�nk facebookozni, levelezni, net�n banki �tutal�sokat v�grehajtani, imm�r ny�lt h�l�zaton k�ld�zgetj�k a jelszavainkat, azonos�t�inkat, ez m�r titkos�t�s n�lk�l nem vesz�lytelen. Hamarosan azonban a Kaspersky piacra dobja az ilyenkor haszn�lhat�, mobil eszk�z�kre k�sz�tett VPN titkos�t� megold�s�t, amivel ki tudjuk k�sz�b�lni ezt a vesz�lyt, amennyire csak lehet – mondja Vartan Minaszjan.