.

Cam arca megdermedt �s a kez�b�l kiesett a v�res ruhadarab, amellyel az el�bb Booth s�r�l�s�t igyekezett elszor�tani.

A plafon fel� emelte a tekintet�t �s mag�ban ki�ltva egyetlen dolgot gondolt csup�n: Seg�ts!

�r�k teletek el h�r n�lk�l a csapat egyik fele, az egyik, a m�sik fele, a m�sik m�t� el�tt str�zs�lt kiv�ve Jacket, aki el kellett, hogy rohanjon Michael�rt a b�lcsibe, mert megj�tt az �ram.

Angela egy sz�kben �lt �s a fej�t fogta. Nagyon f�radt volt m�r. Lassan harminc �r�ja volt �bren. A k�ts�gbees�s �lelgette minden pillanatban, mikor csak esz�be jutott a mostani helyzet�k. Brennan sehol, Booth �s Sweetset lel�tt�k �s az �let�k�rt k�zdenek. A v�rosban nem lehet k�zlekedni csak a metr�val. A Jefferson le�gett �k pedig lassan tehetetlenek lesznek. Ekkor esz�be jutott egy r�miszt� gondolat. Ha Brennan m�g �l, hol van? Ha Wendell �s Fisher ide tal�ltak, akkor � mi�rt nem?

Az ajt� kiny�lt �s a mellette l�v� sz�kb�l Wendell pattant fel sz�lsebesen.

- Hogy van?

- A gerince szerencs�re nem s�r�lt meg azonban az egyik t�r�tt borda �tsz�rta a t�d� art�ri�t. Ezt pr�b�lj�k helyrehozni. De nagyon bonyolult a m�t�t, mert a p�ciens rengeteg v�rt veszetett. Sajn�lom, de pillanatnyilag ennyit mondhatok.

- K�sz�nj�k kisasszony. – engedte �tj�ra Wendell a m�t�sn�t, aki szaladt is tov�bb.

Angela k�ts�gbeesett �br�zat�t l�tva a f�rfi vissza�lt mell� a sz�kbe, f�l kez�vel �t�lelte �s mag�hoz szor�totta.

- Nem lesz, semmi baj megl�tod!

- Biztos? – k�rdezte a k�ts�gbeesett n�, de a v�laszt meg sem v�rva, els�rta mag�t �s a mellette �l� ember v�ll�ra borult.

- H� de r�gen tal�lkoztunk m�r Bellator. - mosolyodott el a k�ly�k.

- Val�ban r�gen volt Hunter. De hallottam a veled t�rt�nteket csak elhinni nem akartam. Val�ban beh�dolt�l egy kannib�lnak? – k�rdezte kiss� ep�sen a m�sik.

- H�t igen. De ez enn�l bonyolultabb. Volt egy p�r rossz d�nt�sem, ami azt illeti. – v�laszolta a fi� lehajtott fejjel mik�zben le�rtek �k is, a pinc�be a t�bbiek ut�n �s megl�tt�k a d�bbenetet, az arcukon.

- Mi a baj?

De Vergilius v�lasz helyett csak a k�perny�re mutatott.

Egy �zenet villogott rajta: „Mindez csup�n a kezdet. Ne higgy�tek, hogy legy�zhettek a saj�t fegyvereimmel.”

- �risten! – ki�ltott fel Zach mik�zben egy m�sik monitorra mutatott. – Ez egy kasz�s!

- Egy mi? Bocs Hunter, de �n nem �rtek a rep�l�g�pekhez!

- Mondom egy kasz�s. Egy MQ-9 Reaper. Az egy robotrep�l�g�p. Nincs ember a fed�lzeten. Valaki egy fotelb�l is ir�ny�tani tudja, ha el�g k�pzett hozz�. Csak azt nem �rtem mi�rt, hagyja Mortem, hogy l�ssam a monitoron a g�pet, ha a g�p… Nem is tudom,... merre j�r �ppen?! Ennek �gy semmi �rtelme.

- De azt tudjuk hova megy! Jobb fels� sarok! –ki�ltotta kikerekedett szemekkel Anguis.

Zach feln�zett �s most el�sz�r val�ban els�padt a nap folyam�n, mert f�ls� sarokban megjelent egy koordin�ta: �. sz. 38� 53′ 51″, ny. h. 77� 2′ 12″ .

- Hova megy? - k�rdezte Vergilius.

- Egyenesen a Feh�r H�zba. – ejtette ki szinte k�v� dermedve a mondatot a k�ly�k.

- Ezt most �gy �rted, hogy…

- �gy!

- Mennyi id� m�lva…

- Tal�n t�z perc. – szak�totta f�lbe a v�lasszal a k�rd�s v�g�t meg sem v�rva.

- De minek?

- Azt m�g �n se tudom, de ez a g�p rendesen fel van fegyverezve �gy k�tlem, hogy j� sz�nd�kkal menne.

- �s akkor most? Csak itt �llunk �s v�rjuk, hogy isten tudja, mit tegyen?

- Tudsz jobbat?

- Nem, de nem akarok itt �llni tehetetlen�l.

- Akkor pr�b�ljunk meg �rtes�teni mindenkit, akit csak lehet. – sz�lt k�zbe Bellator.

Vergilius a sz�kbe �lt �s az eg�r ut�n ny�lt. �m ahogy megmozd�totta a Robotrep�l� kil�tt egy rak�t�t egy ismeretlen c�lpont fel�.

A villog� �zenet ebben a pillanatban megv�ltozott.

„ A szab�lyokat m�g nem mondtam. Mivel kiz�rtatok az elektromos h�l�zatb�l �n is kiz�rtalak benneteket a g�peitekb�l. Ha megpr�b�ltok ak�r csak egy gombot is lenyomni vagy az egeret haszn�lni a g�p t�zelni kezd. Nem tudtok meg�ll�tani. Vagy egy c�lpont lesz vagy t�bb tucat. Ti d�nt�t�k h�ny ember haljon meg.”

- Kifel� innen! – ki�ltotta Anguis. - Szerintem az �sszes g�pet � ir�ny�tja m�r idelent. Ez csapda!

A fi�k felugrottak �s fut�snak indultak a l�pcs�n, hogy kijussanak a h�zb�l, de nem voltak el�g gyorsak m�g a l�pcs�n tetej�re sem jutottak fel mikor az im�nt kil�tt rak�ta egyenesen a h�zba csap�dott.

Ek�zben egy haj�n valahol Annapolis mellett az Atlanti �ce�non t�l�k alig negyven m�rf�ldre egy n� sikoltozott, ahogy csak a tork�n kif�rt, �s ahogy a sz�j�ra tett k�t�s engedte. M�r lassan huszonhat �r�ja, hogy a Jefferson fel� menet egy aut� valami k�l�n�sen ismer�s felirattal az oldal�n, lef�kezett mellette �s betuszkolt�k se sz� se besz�d a h�ts� �l�sre, ahol egy ember megk�t�zte �s zs�kot h�zott a fej�re. Azut�n ide hozt�k �s bez�rt�k egy ablaktalan helys�gbe. Az�ta r�j�tt, hogy egy haj�n van, mert a folytonos ring�sa a v�zen el�rulta. Se enni se inni nem kapott. Azt se nagyon tudta mit akarnak t�le, vagy ki is az elrabl�ja. Egyetlen sz�t sem sz�ltak hozz� csak elvitt�k. Hal�losan meg volt ijedve �s csak azokban b�zott, akiket a legjobban szertetett, a bar�taiban �s a f�rfiben, aki sose hagyn� mag�ra. Fogalma sem volt, hogy akiben � ennyire b�zik, az �let��rt k�zd �ppen.

Az ajt� kiny�lt �s k�t orvos talpig z�ldben j�tt ki rajta a m�t�s seg�dek k�s�ret�ben �s egyenesen a foly�son �ll� Cam fel� indultak.

- �n a rokona az �ldozatnak?

- Nem, mi a munkat�rsai �s bar�tai vagyunk.

- �rtem. Sajn�lom asszonyom a p�ciens nem �lte t�l a m�t�tet. Fogadja �szinte r�szv�temet.

- Mit? – Cam sz�ve akkor�t dobbant a mondat hallat�n, hogy ha nem lenne bord�k m�g� szor�tva biztosan fel is robbant volna. – Ezt �gy �rti… - kezdett bele, de befejezni nem b�rta.

- Sajn�lom, h�lgyem a bar�tjuk t�l sok v�rt vesztett �s a goly�k, amik eltal�lt�k, mind a k�t helyen, l�tfontoss�g� szervet/eret s�rtettek. B�r a m�j�t helyre tudtuk hozni a combart�ri�t �rt tal�latot nem lehetett. �l rokona a v�rosban? Esetleg tudn�k �ket �rtes�teni valahogy?

- Amint lehet, megtessz�k, doktor �r! K�sz�nj�k. – sz�lalt meg a h�ta m�g�l Fisher, akinek sz� szerint tartania kellett a n� s�ly�t, aki kis h�j�n �sszeesett az el�bbi mondat k�zep�n�l, ha a f�rfi m�g� nem l�p �s meg nem ragadja.

- Dr. Saroyan! K�rem! Seg�tsenek! – ki�ltotta a t�voz�ban l�v� dokik ut�n, akik erre visszafordultak.

A k�t orvos seg�ts�g�vel Fisher le�ltette a hullas�padt n�t a sz�kre.

- Asszonyom j�l van? Nem k�r esetleg egy poh�r vizet?

- K�sz�nj�k, de most m�r meglesz�nk. – hessegette el az orvosokat Fisher mikor megl�tta, hogy a n� feln�z a k�nnyes szemeivel.