A R�zsakeresztess�g alk�miai szeml�letb�l alakult ki, Christian Rosenkreutz hat�s�ra. Eredete 1614- 1616-ra tehet�, amikor h�rom, az okkult testv�ris�g �ltal megalkotott k�nyv jelent meg. A felt�telezett szerz� Johann Valentin Andreae. Az els� m� a Fama Fraternitatis (Nagytekintet� R�zsakereszt rend)-Christian Rosenkreutz tal�lkoz�sa a demcari b�lcs emberekkel. A m�sik k�nyv a Confessio Fraternatitis (A R�zsakeresztes testv�ris�g Vallom�sa) -Rosenkreutz �let�b�l villant fel r�szleteket, �s a csatlakoz�sra buzd�t. A harmadik a Chymische Hochzeit Christiani Rosenkreutz (R�zsakereszt Kriszti�n alk�miai mennyegz�je)-melyben a szerepl� felfedezi a B�lcsess�g titkos k�nyveit. �ll�t�lag ez a rend a templomos lovagok miszt�rium�nak egyenes folytat�sa, akik �tvett�k a Gr�l �rz�s�t. A r�zsa �s a kereszt Andreas Libevius szerint Luther pecs�tj�hez kapcsol�dva keletkezett. Sz�vb�l kin�v� keresztet �br�zol egy r�zsakehely k�zep�n. A r�zsa kelyhe a Gr�l, ami felfogja a v�rt, �s �t szirma J�zus �t szent sebe. A k�zepe J�zus szent sz�v�nek �s a szeretetnek a szimb�luma. A kereszt a hal�l feletti gy�zelem, a szellem fel� fordul�s �s a n�gy elem jelk�pe. A R�zsakeresztesek az �vsz�zadok folyam�n t�bb n�ven �s t�bb alakban bukkantak fel. Jelent�s politikai befoly�suk volt. 1769-ben Eperjesen alakult meg az els� magyar p�holy. A Szabadk�m�vesekkel szemben a R�zsakeresztess�g a l�lek �tja. Napjainkban a R�zsakeresztnek t�bb �ga l�tezik, p�ld�ul az Egyiptomi R�zsakereszt �s az Arany R�zsakereszt.

Hozz�sz�l�sok megjelen�t�se

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s