Egy n�i kab�ttal nyerte el 1955-ben az IWS (Nemzetk�zi Gyapj�tan�cs) d�j�t. Ennek seg�ts�g�vel kapott �ll�st a Pierre Balmain-divath�zban. Gyapj�kab�tja k�s�bb Balmainn�l a kollekci� r�sze lett. 1958-ban a Jean Patou-h�zhoz szerz�d�tt, de nagyon hamar szabad�sz�k�nt a Valentino, a Krizia �s a Fendi sz�m�ra is dolgozni kezdett. 1964-ben h�rom �vre megszak�totta divatipari tev�kenys�g�t, �s beiratkozott egy m�v�szeti f�iskol�ra.

Az igazi nemzetk�zi elismer�st az 1972-es �v hozta meg sz�m�ra fekete-feh�r aszimmetrikus szab�s� kollekci�j�val. Ezt k�vet�en m�r a Coco Chanel prêt-à-porter r�szleg�nek vezet� tervez�jek�nt dolgozott, �jabb m�rf�ldk� az 1983-as Chlo�-kollekci�ja volt. Emellett saj�t c�g�t is megalap�totta, ezt 2004-ben az amerikai Tommy Hilfiger-konszernnek adta el. M�rkanevei: LAGERFELD GALLERY, (k�s�bb:LAGERFELD COLLECTION), KARL LAGERFELD POUR FEMMES, �s KARL LAGERFELD POUR HOMMES, de 2004-ben tervezett a sv�d Hennes & Mauritz (H&M) sz�m�ra is, olcs�bb �rkfekv�sben.

1980-1984 k�z�tt Lagerfeld vend�gtan�r volt a b�csi iparm�v�szeti egyetemen (Universit�t f�r angewandte Kunst Wien), itt ut�da Jil Sander.

Sz�nh�zi jelmeztervez�k�nt is tev�keny, �gy 1978 a genovai oper�ban (Arthur Schnitzler: A z�ld kakadu, rendez�: Luca Ronconi), 1980-ban a b�csi Burgtheater, 982-ban a mil�n�i Scal�ban (Berlioz: A tr�jaik), 1990-ben Salzburgi �nnepi J�t�kok (egy Hugo von Hofmannsthal -dr�m�ban)

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s